Dr. Veszprémy László DSc publikációi

Könyvek

  • Fragmenta latina Codicum in Bibliotheca Seminarii Cleri Hungariae Centralis. Rec. L. Mezey. Bp.-Wiesbaden 1988. 252. (Társszerző)
  • Die “Gesta Hungarorum” des anonymen Notars. Hg. G. Silagi. Mitarbeit László Veszprémy Sigmaringen, 1991. [jegyzetek: 9-25, 134-180].
  • Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Esztergom. Hg. András Vizkelety. Bp. – Wiesbaden, 1993. 189. (Társszerző).
  • A honfoglalás kor írott forrásai. Főszerk. Györffy Gy. Szerk. Kovács László- –. Bp.: Balassi, 1996. 269. (szerkesztés)
  • Honfoglaló őseink. Bp.: Zrínyi, 1996. 222. (szerkesztés)
  • Honfoglalás és nyelvészet. Főszerk.: Györffy Gy. Szerk. Kovács L.- –. Bp.: Balassi, 1997. 266.
  • Mittelalterliche lateinische Handschriftenfragmente in Győr. Kiad. András Vizkelety, közr.–. Bp.: Balassi / Wiesbaden: Harassowitz, 1998. 178. (társszerző)
  • Simonis de Kéza, Gesta Hungarorum. Kiad.- jegyzetek: Veszprémy László. Bp. – New York: CEU Press, 1999. 235.
  • Kard és koszorú. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. Hausner Gábor, Kincses Katalin Mária és Veszprémy László (szerk.). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 4. Bp.: Hadtörténeti Múzeum, 2001. 231.
  • A Millennium of Hungarian Military History. Edited by Béla Király and László Veszprémy, Boulder, Col.: Social Science Monographs, 2002. 775. (szerkesztés)
  • Szent István és az államalapítás. Bp.: Osiris, 2002. 617. (szerkesztés, és részben ford.)
  • A magyar hadtörténelem évszázadai. Szerk. Király Béla – Veszprémy László. Bp.: Atlanti, 2003. 462. (szerkesztés)
  • Képes krónika. Ford. Bollók János. Fordítást gondozta és jegyzeteket írta Szovák Kornél és
  • Veszprémy L.). Bp. Osiris, 2004. (71-163. fejezet; 47-107.o.)
  • Military Professionalization 1900-1999: the Quest for Excellence. Revue International d’Histoire Militaire 80, 2004. 173. (Szerkesztés Robert S. Rush-sal)
  • A korai stratégiai gondolkodás. Bp.: Zrínyi, 2005. 355. (szerkesztés, előszó)
  • Lovagvilág Magyarországon. Bp. Argumentum, 2008.
  • Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Mátyás kori Magyarországon. Bp. Zrínyi K., 2008. (Szerkesztés)
  • Az Árpád- és Anjou-kor csatái, hadjáratai. Bp. 2008.
  • Egy elfeledett diadal. A 907. évi pozsonyi csata. (Szerk. Torma Bélával). Bp. 2009.
  • “A Képes Krónika a nemzet könyvtárában”. In: Veszprémy László-Wehli Tünde-Hapák József (szerk.): A Képes Krónika. Budapest: Kossuth, 2009. 
  • „The Illuminated Chronicle in the National Library”. In: Veszprémy László-Wehli Tünde-Hapák József (ed.): The book of the Illuminated Chronicle. Budapest: Kossuth, 2009.
  • Bak, János M.- Martyn Rady-László Veszprémy (eds.): Anonymous, Notary of King Béla, The Deeds of the Hungarians, Master Roger’s Epistle to the Sorrowful Lament about the Destruction of Hungary by the Tartars. Budapest-New York, 2010. (Central Europeran Medieval Texts, Vol. 5.)
  • Die NVA und die Ungarische Volksarmee im Warschauer Pakt. Hg. Hans-Hubertus Mack-László Veszprémy- Rüdiger Wenzke. Potsdam: MGFA, 2011.

Fordítások

  • Legenda Aurea. Vál. Madas Edit. Bp. 1991. Fejezetek: 12-16, 21-25, 27-30., 42-43., 49-50., 65-66., 121-122., 145-146., 155-163., 249-253., 260-261., 268-270., 301-302., 310-314.
  • Anonymus: Gesta Hungarorum, in Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai. Szeged, 1995. 277-347. (Szegedi középkortörténeti könyvtár, 7)
  • Árpád-kori oklevelek. Főszerk. Györffy Gy. Magyar ford. és vál. Szovák Kornéllal. Bp. 1997. 110, 126-127, 136-137.
  • Az első és második keresztes hadjárat korának forrásai. Ford.-jegyzetek, utószó –. Bp.: Szent István, 1999. 246.
  • Anonymus, Magyarok cselekedetei. Kézai Simon: Magyarok cselekedetei. Anonymus fordítás és bevezetés, Kézai Simon jegyzetek. Budapest: Osiris, 1999. 9-86, 125-173.
  • „Szent Kinga krakkói hercegnő élete és csodái”. Részletek. Ford.-jegyz. –. Pannonhalmi Szemle
  • 1999 ősz. 63-73.
  • „Szt. Kinga legendája”, in Klaniczay Gábor – Madas Edit (szerk.): Legendák és csodák. Szentek a magyar középkorból II. Bp.: Osiris, 2001. 118-171.
  • „Guibert de Nogent: Dei gesta per Francos (Isten műve – a frankok tettei) Aacheni Albert: Jeruzsálemi történet”, in Makk Ferenc – Thoroczkay Gábor (szerk.): Írott források az 1050-1116 közötti magyar történelemről. Szeged, 2006, 215-217, 295-314. (bev, ford, jegyz.)
  • „Dlugoss”, in: Mátyás király és kora. Szerk. Csukovits Enikő. Bp.: Osiris, 2008, 102-103.

Tanulmányok

  • „A Halotti beszéd és Könyörgés viszonya a Pray-kódexben”. Magyar Nyelv 80, 1984. 329-330.
  • „Megjegyzések a Pray-kódex sacramentarium maiusa sanctoraléjáról”. Magyar Könyvszemle 100, 1984. 87-95.
  • „Anastasius esztergomi érsek műveltségéről”. Magyar Könyvszemle 101, 1985. 137-141.
  • „Az Árpád-kori várszervezet klerikus várjobbágyairól”. Hadtörténelmi Közlemények Új f. 32, 1985. 421-425.
  • „Egy 12. századi sermonarium-töredék”. Magyar Könyvszemle 102, 1986. 53-60.
  • „Illusztrált technikai és haditechnikai kéziratok Zsigmond korában”, in Marosi Ernő – Wehli Tünde – Beke László (szerk.): Művészet Zsigmond király korában 1387-1437.. 1. k. Bp. 1987. 212-225., 32-48. képek.
  • „A magyarországi lovagságra vonatkozó néhány adat értelmezéséről”. Hadtörténelmi Közlemények Új f. 34, 1987. 746-752.
  • „Megjegyzés a magyarok taktikájáról a merseburgi csatában”. Hadtörténelmi Közlemények Új f. 34, 1987. 315-317
  • „Mariano di Jacopo detto il Taccola: De rebus militaribus. Egy korareneszánsz haditechnikai kézirat és szerzője”. Hadtörténelmi Közlemények Új f. 35, 1988. 3-20.
  • „A kővetőgép egy elfelejtett említése a magyar krónikában”. Hadtörténelmi Közlemények Új f. 35, 1988. 139-141.
  • „Legkorábbi hazai sacramentariumaink”, in Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Bp. 1989. 121-135.
  • „Egy Árpád-kori ferences kézirat Assisiben”. Ars Hungarica 17, 1989. 91-96.
  • „Három 15. századi ferences kézirat Udinéből”. Magyar Könyvszemle 105, 1989. 277-279.
  • „Szentkultusz a korai magyarországi liturgikus kódexekben”. Ars Hungarica 17, 1989. 15-22.
  • „Szent István felövezéséről”. Hadtörténelmi Közlemények 102, 1989. 3-13.
  • „Magyar vonatkozású források Otranto ostromáról (1480-81)”. Hadtörténelmi Közlemények 103, 1990. 105-112.
  • „Ransanus krónikája Géza – Szt. István-fejezetének forrásproblémája”. Magyar Könyvszemle 106, 1990. 99-112.
  • „A magyar honfoglalás útirányának hagyománya elbeszélő forrásainkban”. Hadtörténelmi Közlemények 103, 1990. 1-21.
  • „Magyarországi minoriták Észak-Itáliában. Antonio Sartori adatgyűjtésének magyar vonatkozásai  Testamentum magistri Jacobi de Arquade phisici.”. Aetas 1991: 2. sz. 92-105.
  • „Álom és hazugság Anonymusnál”. Magyar Könyvszemle 107, 1991. 107-110.
  • „A hun-magyar hagyomány és a tatárjárás”. Hadtörténelmi Közlemények 104, 1991. 22-33.
  • „Középkori forrástanulmányok”. Hadtörténelmi Közlemények 104, 1991. 58-79.
  • „A színlelt visszavonulás középkori megítéléséről”, in E. Kovács Péter-Kalmár János-V. Molnár László (szerk.): Unger Mátyás emlékkönyv. Bp. 1991. 11-15.
  • „A honfoglalás útiránya és középkori elbeszélő forrásaink”. Szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1984-1985. Szeged, 1991. 553-562.
  • „Körmend a középkor hadtörténetében”, in Vizi László (szerk.): Körmend a hadtörténelemben Körmend. 1992. 7-50.
  • „Anonymus Gestájának kézirata”. Magyar Könyvszemle 108, 1992. 44-52.
  • „Kézai Simon a “fajtiszta” Magyarországról”. Magyar Könyvszemle 109, 1993. 430-433.
  • „Anonymus Gestájának néhány hadtörténeti vonatkozása”. Hadtörténelmi Közlemények 106, 1993. 2. sz. 3-19.
  • „A Gertrúd királyné kerítő szerepéről kialakult legenda jogi hátteréről”, in Draskóczy István (szerk.): Scripta manent. Ünnepi tanulmányok Gerics József professzor tiszteletére. Bp. 1994. 81-84.
  • „A budapesti Egyetemi Könyvtár egy hadtudományi tárgyú nyomtatványtöredékéről”. Hadtörténelmi Közlemények 107, 1994. 144-147.
  •  „Közös motívumok a 12-13. századi magyarországi és hispániai historiográfiában”. Aetas 1994: 1. sz. 36-48.
  • „Az Anjou-kori lovagság egyes kérdései”. Hadtörténelmi Közlemények 107, 1994. 3-20.
  • „II. András magyar király kereszteseinek létszáma.” Hadtörténelmi Közlemények 107, 1994. 113-116.
  • „Kézai Simon a „fajtiszta” Magyarországról”. Magyar Könyvszemle 109, 1993. 430-433.
  • „Újabb szempontok a tatárjárás történetéhez”. Iskolakultúra 4, 1994: 15-16. sz. 28-35.
  • „La tradizione unno-magiara nella Cronaca universale di fra`Paolino da Venezia”, in Spiritualità e lettere nella cultura italiana e ungherese del basso medioevo. A cura di S. Graciotti, C. Vasoli. Firenze, 1995. 355-375.
  • „A magyar katonai gondolkodás a Mohács előtti latin nyelvű forrásokban”, in Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Bp. 1995. 11-22.
  • „Az 1187-es magyar zászlóskocsitól (carroccio) a székesfehérvári zászlóbontásig. A magyar katonai zászlóhasználat kezdetei”. Történelmi Szemle 37, 1995. 209-216.
  • „Szt. Rasso és a kalandozó magyarok”. Századok 129, 1995. 1063-1073.
  • „Mythical Origins of the Hungarian Legislation”, in Parliaments, Estates and Representation. Aldershot, 1995. 53-58.
  • „Páncél, páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben”. Hadtörténelmi Közlemények 108, 1995: 4 sz. 3-10.
  • „A pannonhalmi apátság könyvtára”, in Takács Imre (szerk.): Mons sacer. Pannonhalma ezer éve. 1. k. Pannonhalma, 1996. 327-382.
  • „A pannonhalmi apátság oklevelei”, in Takács Imre (szerk.): Mons sacer. Pannonhalma ezer éve. 1. k. Pannonhalma, 1996. 471-480.
  • „A magyarországi hadtudományi kéziratok és nyomtatványok katalógusa a kezdetektől a 18. sz. közepéig”. Hadtörténelmi Közlemények 109, 1996: 2. sz. 118-126. (Hausner Gáborral társszerző)
  • „Katonai nevelés a Mohács előtti Magyarországon”, in A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. Bp. 1996. 7-11.
  • „A honfoglalás a középkori magyar historiográfiában”, in Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink. Bp.: Zrínyi, 1996. 195-206.
  • „Nyugati források a 9. századi Pannóniáról”, in A honfoglalás kor írott forrásai Főszerk. Györffy Gy. Szerk. Kovács László – Veszprémy László. Bp.: Balassi, 1996. 153-162.
  • „Troppaui Márton a középkori magyar historiográfiában”. Századok 130, 1996. 978-985.
  • „La biblioteca nell’inventario della fine del secolo undicesimo (1093-1095)”, in J. Pál – Á. Somorjai (ed.): Mille anni di storia dell’ Arciabbazia di Pannonhalma. Roma-Pannonhalma, 1997. 83-100.
  • „A nikápolyi hadjárat és értékelése”. Iskolakultúra 7, 1997: 3. sz. 48-59.
  • „Eruditio militaris. Katonai olvasmánykultúra”. Iskolakultúra 7, 1997. 40-47. (Domokos Györggyel, Hausner Gáborral társszerző)
  • „Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékekben”. Magyar Könyvszemle 113, 1997. 33-57. (Domokos Györggyel, Hausner Gáborral társszerző)
  • „A honfoglalás és a középkori magyarországi krónikák múltképe”, in Honfoglalás 1100 éve és a Vajdaság. Belgrád, 1997. 203-211.
  • „Az Ősgesztától Bonfiniig. A Magyarok krónikájának évszázadai”. Iskolakultúra 7, 1997: 11. sz. 29-38.
  • „Martin von Troppau in der ungarischen Historiographie des Mittelalters”, in Gerhard Koselek (hg.): Die Anfänge des Schrifttums in Oberschlesien bis zum Frühhumanismus. Frankfurt, Berlin, Bern: Peter Lang, 1997. 225-236.
  • „11th and 13th Century Liturgical Manuscripts (mostly from Zagreb) as Historical Sources.” Povijesni Prilozi 17, 1998. 261-268.
  • „Szent Adalbert és Magyarország. Historiográfiai áttekintés”. Ars Hungarica 26, 1998. 321-338.
  • „A 12. századi magyar kódexírás alakulása”. Századok 132, 1998. 222-230.
  • „Reddidit amissum fugiens Germanus honorem. Az 1459. évi körmendi ütközet historiográfiá-jához”, in Csukovits Enikő (szerk.): Borsa Iván emlékkönyv. Bp. 1998. 319-326.
  • „Megjegyzések az Anonymus-Gestában előforduló néhány nem magyarországi helynévről. (A Senones-kérdés)”. Magyar Nyelv 94, 1998: 2. sz. 165-169.
  • „Megjegyzések Anonymus krónikájának fordításáról”. Századok 132, 1998. 932-940.
  • „A nikápolyi hadjárat értékelése az újabb hadtörténetírásban”. Hadtörténelmi Közlemények 111, 1998. 578-582.
  • „Zsigmond, a katonai reformer?” Hadtörténelmi Közlemények 111, 1998. 657-665.
  • „Krónikák, legendák, Intelmek”. Utószó és kiegészítés, in Scriptores rerum Hungaricarum Reprint. Budapest: Nap. Kiadó, 1999. 2. köt. 729-749, 763-768, 786-792.
  • „Dux et praeceptor Hierosolimitanorum. König Ladislaus (László) von Ungarn als imaginärer Kreuzritter”. in Balázs Nagy – Marcell Sebők (ed.): The Man of Many Devices. Who Wandered Full Many Ways. Festschrift in Honor of János M. Bak. Bp.-New York: CEU Press, 1999. 470-477.
  • „Historical Past and Political Present in the Latin Chronicles of Hungary (12th-13th Centuries)”, in Erik Kooper (ed.): The Medieval Chronicle. Amsterdam and Atlanta, GA: Rodopi, 1999. 260-268.
  • „Der Hl. Adalbert im wissenschaftlichen Gespräch ungarischer Historiker“. Bohemia 40, 1999. 87-102.
  • „Conversion in Chronicles: The Hungarian Case”, in Guyda Armstrong – Ian N. Wood (ed.): Christianizing Peoples and Converting Individuals. Turnhout: Brepols, 2000. 133-146.
  • „Mítosz és a történelem a 13. századi Európában”. Századok 134, 2000. 245-249.
  • „Latrunculi, cursatores, hussarones. Megjegyzések Kézai latinságához”, in Piti Ferenc (szerk.): „Magyaroknak eleiről”. Makk Ferenc emlékkönyv. Szeged, 2000. 673-680.
  • „A könnyűlovasság problémái az Árpád-kori évszázadokban”, in Söptei István (szerk.): „Huszárok a történelem forgószínpadán”. Sárvár: Nádasdy Ferenc Múzeum, 2000. 17-24.
  • „Hispánia”, in Kristó Gyula – Makk Ferenc (szerk.): Európa és Magyarország Szent István korában. Szeged, 2000. 125-138. (Dél-Alföldi Évszázadok, 12. köt.)
  • „Hadszervezet Szent István korában”, in Kristó Gyula (szerk.): Államalapítás, társadalom, művelődés. Bp.: MTA Történettudományi Intézet, 2001. 31-42.
  • „On the Border of Book and Charter Palaeography”, in Michael Gervers (ed.): Dating Undated Medieval Charters. Woodbridge: Boydell, 2000. 193-206.
  • „Lovas pecsétek Magyarországon”, in Hegedűs András (szerk.): Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Esztergom, 2000. 11-18.
  • „Kalandozások Európában”, „Korai hadtörténetünk”, „A késő Árpád-kor hadi eseményei”, in Rácz Árpád (szerk.): Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Bp.: Rubicon, 2000. 12-14, 23-33, 36-44.
  • „The Birth of Hungarian Identity in the Historiography of the Middle Ages”, in: Conquète, acculturation, identité: des Normands aux Hongrois. Les traces de la conquète. Ed. P. Nagy. Rouen: PUR, 2001, 93-109.
  • „Kiegészítések az Assisiben található Árpád-kori ferences Missaléhoz”. Magyar Könyvszemle 117, 2001. 100-101.
  • „Some Remarks on Recent Historiography of the Crusade of Nicopolis”, in Zsolt Hunyadi–József Laszlovszky (ed.): The Crusades and the Military Orders. Expanding the Frontiers of Medieval Latin Christianity. Budapest: CEU-SSCLE, 2001. 223-232.
  • „Kaiser Karl der Grosse und Ungarn”, in V. Márta Nagy – László Jónácsik (hg.): „swer sinen vriunt behaltet, daz ist lobelich”. Festschrift für András Vizkelety. Budapest-Piliscsaba, Katolische Péter-Pázmány-Universität, 2001. 195-204.
  • „The Holy Crown of Saint Stephen”, in Attila Zsoldos (ed): Saint Stephen and His Country. A Newborn Kingdom in Central Europe: Hungary. Budapest: Lucidus, 2001. 95-110.
  • „Königin Gisella von Ungarn”, in Unser gemeinsames Erbe. 1100 Jahre deutsch-ungarische christliche Beziehungen. Bp. 2001, 63-67.
  • „The Birth of Military Science in Hungary: the Period of the Angevin and Luxemburg Kings”, in Béla Király – László Veszprémy (ed.): A Millennium of Hungarian Military History. Boulder, Col. 26-53.
  • „Die Ostmark (Bayern-Österrreich) und Ungarn”, in Ferenc Glatz (ed.): Die ungarische Staatsbildung und Osteuropa.. Bp.: Europa Institute, 2002. 98-112.
  • „Friedensbegriff um 1300 in Ungarn”. Magyar Könyvszemle 118, 2002. 38-40.
  • „A 12. századi magyar kódexírás alakulása”, in Sasfi Csaba (szerk.): Rendi társadalom – polgári társadalom. Szombathely, 2001. 53-60.
  • „Hungary’s Conversion to Christianity. The Establishment of Hungarian Statehood and Its Consequences to the 13th Century”. Hungarian Studies Review 28, 2001. 73-92.
  • „The Invented 11th Century of Hungary”, in Przemyslaw Urbanczyk (ed.): The Neighbours of Poland in 11th Century. Warszaw: DIG, 2002. 137-154.
  • “The Crusade of Andrew II, King of Hungary, 1217-1218”. Jacobus 13-14, 2002. 87-110.
  • „A hadtudomány megszületése Magyarországon: Az Anjou- és luxemburgi királyok kora”, in
  • Király Béla – Veszprémy László (szerk.): A magyar hadtörténelem évszázadai. Bp.: Atlanti, 2003. 27-42.
  • „Újabb szempontok a tatárjárás történetéhez”, in Nagy Balázs (szerk.): Tatárjárás. Bp.: Osiris, 2003. 384-393. (Nemzet és emlékezet)
  • „Ademar de Chabannes krónikájának magyar vonatkozásai. Textus és kontextus”. Századok 137, 2003. 459-467.
  • „A Morvamezei csata”, in Hermann Róbert (szerk.): A magyar hadtörténet nagy csatái. Bp. Corvina, 2003. 26-42.
  • „Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez”. Századok 138, 2004. 325-349.
  • „Megjegyzések Szent István király Intelmeihez”, in Neumann Tibor (szerk.): Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Analecta mediaevalia. 2. k. Bp.- Piliscsaba: Argumentum-PPKE, 2004. 311-326.
  • „Mint békák a mocsárban. Püspökök gyűlése a Duna mellett 796-ban”. Aetas 19, 2004: 2. 53-71.
  • „Grüninger ősnyomtatványának töredéke a Hadtörténeti Könyvtárban”. Hadtörténelmi Közlemények 117, 2004. 727-729.
  • „Zum Stand der paläographischen Forschungen in Ungarn”, in Hana Pátková – Pavel Spunar – Juraj Šedivý (hg.): The History of Written Culture in the Carpatho-Danubian Region. Bratislava-Praha, 2003. 33-51.
  • “Chronicles in charters. Historical narratives (narrationes) in charters as substitutes for chronicles in Hungary”, in: Erik Kooper (ed.): The Medieval Chronicle III. Amsterdam-New York:
  • Rodopi. 184-199.
  • „Servientes, sergaints: katonai reformok a 12-13. századi Magyarországon és Európában”, in Erdei Gyöngyi és Nagy Balázs (szerk.): Változatok a történelemre. Székely György emlékkönyv. Bp. BTM-ELTE, 2004. 151-155.
  • „The Birth of a Structured Literacy in Medieval Hungary”, in Anna Adamska-Marco Mostert (ed.): The Development of Literate Mentalities in East Central Europe. Turnhout, 2004, 161-181.
  • „Obraz Wegrów w Europie Zachodniej w sredniowieczu”. Akcent 97-98, (2004): 3-4. sz. 129- 138.
  • „Lotaringiai szentek hazai liturgikus könyveinkben”, in Almási Tibor – Draskóczy István – Jancsó Éva (szerk.): Studia professoris – professor studiorum. Érszegi Géza emlékkönyv. 2005. 369-374.
  • „Középkori hadilovakról”, in Hausner Gábor (szerk.): Az értelem bátorsága. Perjés Géza emlékkönyv. Bp.: Argumentum, 2005. 793-806.
  • Anonymus Itáliában?” Századok 139, 2005. 335-351.
  • „Magyarország és az első keresztes hadjárat. Aacheni Albert tanúsága.” Hadtörténelmi Közlemények 118, 2005. 501-516.
  • „Haditechnikai újítások és kéziratok Zsigmond környezetében”, in Takács Imre (szerk.): Sigismundus. Rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Budapest-Luxemburg: Zabern, 2006. 287-291. (németül és franciául is).
  • „Royal Saints in Hungarian Chronicles, Legends and Liturgy”, in Lars Boje Mortensen (ed.): The Making of Christian Myths in the Periphery of Latin Christendom, c. 1000-1300. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 2006. 217-246.
  • II. András magyar király keresztes hadjárata, 1217-1218”, in Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József (szerk.): Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Máriabesenyő-Gödöllő: Attraktor, 2006. 99-112.
  • „Szent István, a térítő a hazai krónikás hagyományban”, in Bene Sándor (szerk.): „Hol vagy István király?” A Szent István-hagyomány évszázadai. Budapest: Gondolat. 2006. 28-38.
  • „A középkori hadtörténetírás és forrásai”. Hadtörténelmi Közlemények 119, 2006. 517-524.
  • „Ungarn im Europa des frühen 13. Jhs.” in: Elisabeth von Thüringen – Eine europäische Heilige. Aufsätze. Hg. v. Dieter Blume- Matthias Werner. Petersberg: Imhof, 2007. 59-66.
  • „Aventinus híradása a magyarok 907. évi győzelméről (Csata Pozsonynál).” Történelmi Szemle 49, 2007. 1-17.
  • „A scheyerni középkori forráscsoport.” Századok 141, 2007. 991-1010.
  • „Nagy Lajos harcai a „török” ellen. Egy hagyomány kérdőjelei (1365/1375)”, in Prof. Szabó János (szerk.): „A hadi történet kútfeje minden hadtudománynak…”. Tanulmányok Ács Tibor tiszteletére. Bp. 2007. 355-366.
  • „Eine wechselvolle Rezeptionsgeschichte. Die Pressburger Schlacht aus Sicht der Ungarn”, in Roman Zehetmayer (Hg.): Schicksalsjahr 907. Die Schlacht bei Pressburg und das frühmittelalterliche Niederösterreich. St. Pölten, 2007. 99-103.; 187-192.
  • „Vojenská vychova v stredovekom Uhorsku”, in Vladimír Seges, Bozena Sedova (ed.): Miles semper honestus. Zbornik studii vydany pri prílezitosti zivotneho jubilea Vojtecha Dangla. Bratislava 2007. 47-52.
  • „Zsigmond Galambócnál 1428-ban”. Hadtörténelmi Közlemények 121, 2008 283-302.
  • „Az invesztitúra harcok királyképe német földön és Magyarországon (László és Salamon propagandája és annak utóélete)”. Arrabona 46, 2008:1. 37-52.
  • „Das Verhältnis von Schrift und Bild in ungarischen Handschriften vor 1300“. (Wehli Tündével). in: Régionalisme et internationalisme. Problemes de paléographie et de codicologie du Moyen Age. Ed. Otto Kresten et Franz Lackner. (Österreichische Akademie der Wissenschaften. Phil-Hist. Kl. Denkschriften 364). Wien, 2008. 95-112.
  • « Bombardes, arquebuses et manuscrits de l’art militaire. L’apparition des armes à feu en Hongrie jusqu’en 1526 ». In: Armes et cultures de guerre en Europe centrale XVe siècle-XIXe siècle. Cahiers d’études et de recherches du musée de l’Armée. No. 6. 2005-2006. Paris, 2008. 139-154.
  • “Szabács ostroma, 1475-76”. Hadtörténelmi Közlemények 122, 2009. 36-61.
  • “Relacions d’historia cultural. Croniques I trobadors catalonoaragonesos a Hoingría. Al limit de la realitat I la ficció”. In: Princeses de terres llunyanes. Catalunya I Hoingria a l’edat mitjana. Cataleg. Barcelona-Budapest, 2009. 235-244.
  • “Valóság és fikció határán: aragón krónikák és trubadúrok Magyarországon”. In: Ramon Sarobe-Tóth Csaba (szerk.): Királylányok messzi földről. Magyarország és Katalónia a középkorban. Katalógus. Barcelona-Budapest: MNM, 2009. 233-242.
  • “Az első évszázadok. 1000-1526.” In: Európan forgószínpadán. Magyarország ezeréves hozzájárulása az európai közösség eszméjéhez. Szerk. Marosi Ernő. Budapest: MTA MKI-Balassi, 2009, 18-32. (németül és angolul is)
  • “A Képes Krónika a nemzet könyvtárában”. In: Veszprémy László-Wehli Tünde-Hapák József (szerk.): A Képes Krónika. Budapest: Kossuth, 2009. 11-36.
  • „The Illuminated Chronicle in the National Library”. In: Veszprémy László-Wehli Tünde-Hapák József (ed.): The book of the Illuminated Chronicle. Budapest: Kossuth, 2009, 11-36.
  • „A krónikás nevet – Cum vultu hilari et iocoso”. In: Körmendi Tamás-Thoroczkay Gábor (szerk.): Auxilium historiae. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Budapest: ELTE, 2009. 397-404.
  • „Boj pri Bratislave (907) v madarskej historiografii”. In: Bitka pri Bratislave v roku 907 a jej vyznam pre vyvoj stredoného podunajska. Ed. Tatiana Štefanovičová, Drahoslav Hulínek. Bratislava: SAHI, 2008. 33-38.
  • Egy világkrónika a magyarországi késő középkori historiográfiában. Johanes de Utino krónikájának recepciója”. In: Collegium Hungaricum füzetek 2. Ethnographica et folkrolistica Carpathica 14. Debrecen- Wien, 2009. 142-150.
  • „A kenyérmezei csata (1479) emlékezete”. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 45 (2010): 1.sz. 33-42.
  • „Egy későközépkori világkrónika a Mátyás-kori historiográfiában. Johannes de Utino latin nyelvű krónikájának hazai recepciója”. Századok 144, 2010. 465-484. 
  • „Megjegyzések Anonymus stílusáról és szóhasználatáról”. in: „Fons, skepsis, lex”. Ünnepi tanulmányok a 70. esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Almási Tibor- Révész Éva-Szabados György.Szeged: SzTE, 2010. 453-460.
  • „A korai magyar évkönyvekről. Kapcsolatok és kölcsönzések az évkönyvek, krónikák és krónikakivonatok között”. in Aktualitások a magyar középkorkutatásban. Szerk.: Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely. Pécs, 2010. 11-22.
  • The State and Military Affairs in East-Central Europe, 1380-c. 1520s. In: European Warfare,1350-1750. Ed. by Frank Tallett-D.J.B. Trim. Cambridge: Cambridge University Press, 2010. 96-109.
  • „A Fekete-tenger említése Anonymus krónikájában és a skandináv forrásokban” (Csákváry Orsolyával). Magyar Nyelv 106, 2010: 3. sz. 339-342.
  • „A helyét kereső hadtörténetírás. Nemzetközi és hazai tapasztalatok”. AETAS 25, 2010 4. sz.: 28-38.
  • „King Sigismund of Luxemburg at Golubac (Galamboc)”. In: Worlds in Change: Church Union and Crusading in the Fourteenth and Fifteenth Centuries. Ed. by Christian Gastgeber, Ioan-Aurel Pop, Oliver Jens Schmitt, Alexandru Pop. (Transylvanian Review. 18, 2009. No. 2). 291-308.
  • “A kenyérmezei csata. Az idő és tér szerepe a határvédelmi harcokban.” In: Szabó Sarolta (Szerk.): Örökös háború két világ határán – katonák, fegyverek és hadviselés a törökök elleni küzdelemben. Hadtörténeti konferencia a kenyérmezei csata 510. évfordulóján. Nyírbátor: Báthori István Múzeum, 2011, 9-26.
  • „’More paganismo’. Reflections on Pagan and Christian Past in the Gesta Hungarorum (GH) of the Hungarian Anonymous Notary”. In: Historical Narratives and Christian Identity on a European Periphery: Early History Writing in Nothern, East Central, and Eastern Europe (C. 1070-1200). Ed. Ildar H. Garipzanov. Turnhout: Brepols, 2011. (Medieval texts and Culture of Northern Europe, no. 26.). 183-201.
  • „Les premières traces de la pensée militaire hongroise avant la bataille de Mohács (1526)”. in Hervé Couteau-Bégarie- Gerenc Tóth (Eds.): La pensée militaire Hongroise à travers les siècles. Paris: Economica, 2011, 11-23.
  • „A Szent György-lovagrend: a kutatás állása”. In: Kerny Terézia – Smohay András (szerk.): Károly Róbert és kora. Székesfehérvár, 2011. 86-100.

Katalógus tételek, lexikon szócikkek

  • „Pray-kódex”, „Pozsonyi évkönyvek”, in Új Magyar Irodalmi Lexikon. Bp. 1994. 1653, 1656- 1657, (új kiad. Bp., 2000.)
  • „Anasztáz”, „Asztrik”, „Gizella”, „határispán”, „határispánság”, „Imre”, in A magyar föld és nép korai történetének enciklopédiája. Bp. 1994, 42, 68, 236-7., 255-256, 281-282.
  • „A pannonhalmi apátság egyházi kincseit összeíró oklevél”, in Takács Imre (szerk.): Mons sacer. Pannonhalma ezer éve. 1. k. Pannonhalma, 1996. 118-120.
  • „Gesta Ungarorum”, „Gisela”, „Königin von Ungarn”, „Geschichte Ungarns”, „Stephan der Hl.”,
  • „Emmerich”, in Alfried Wieczorek – Hans-Martin Hinz Hg. Europas Mitte um 1000. Beiträge zur Geschichte, Kunst und Archäologie. Bd. 2.. Stuttgart: Theiss, 2000, 542-550, 608-612, 868-870, 875-879, 880-882. Magyar fordításban Európa közepe 10100 körül. Stuttgart: Theiss, 2000. 25-30, 217-224, 245-246, 249-250, 305-307, 409-416.
  • „Sacramentarium töredék”, in Takács Imre (szerk.): Paradisum plantavit. Pannonhalma, 2001. 190-192.
  • „Säulenkapitell”, „Darstellung einer Ritterschlacht”, „Ungarischer Krieger”, in Wolfgang Jahn – Christian Lankes – Wolfgang Petz – Evamaria Brockhoff (Hg.): Bayern, Ungarn Tausend Jahre. Augsburg: Haus der bayerischen Geschichte, 2001. 77-78, 90-92.
  • „Hadtörténetírás”. in Révai Új Lexikona. 9. k. Szekszárd: Babits, 2002. 221-222.
  • „Anonymus”, „akna”, „Szt. Adalbert”, in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 1. köt. Bp.: Balassi, 2003. 113-116, 55, 17-18.
  • „Drági Tamás”, in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 2. köt. Bp.: Balassi, 2004. 250.
  • „Hadtudományi irodalom” (Hausner Gáborral), „hadügy” (Zachar Józseffel), „II. Ferdinánd”, in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 3. köt. Bp.: Balassi, 2005. 74-75, 452-468, 449-452.
  • „Harcban segítő szentek”, „huszárok” (Zachar Józseffel), in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 4. köt. Bp.: Balassi, 2005. 35-37, 241-245.
  • „Kézai” (Kulcsár Péterrel), in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 5. köt. Bp.: Balassi, 2006, 381-382.
  • „A középkori történetírás műfajai”, in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 6. köt. Bp.: Balassi, 2006. 284-289.
  • „Névtelen: Hadi, erődítéstani, tüzérségi kézirat” 400, „Mariano di Jacopo Taccola: De ingeneis és a Huszita háborúk névtelenje” 400-401., „Anonymus: Kriegs vnnd Pixenwerch”399-400., „Haditechnikai kéziratszerkesztés, korábban mint „Hartlieb: Kriegsbuch-kézirat”398-99., „Balkán-térkép”442-443., in Takács Imre (szerk.): Sigismundus. Rex et imperator. Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában 1387-1437. Budapest-Luxemburg: Zabern, 2006. (németül és franciául is).
  • „Hungary and the Crusades”; “Mohacs, battle (1526)”; “Sigismund, Holy Roman emperor (1368-1437)”; “Crusade of Varna, 1444”, in The Encyclopedia of the Crusades. ABC Clio, 2006.
  • “P. dictus magister (Anonymus): Gesta Hungarorum.” In: Madas Edit (szerk.): “Látjátok feleim…“ Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század végéig.“. Budapest: OSzK, 2009. 218-219.
  • Medieval Warfare and Military Technology: An Encyclopedia. Ed. Clifford J. Rogers. Oxford: Oxford University Press, 2010. (Bratislava, Battle of (907, 4—6 Jul.) 1: 170-171., East-Central Europe: narrative-Early Medieval (500-1000) 2: 1-3., Familiaritas 2: 36-37., Hungarian raids 2: 284-286., Historiography Hungary 500–1000, 2:299-301. Hungary Narrative 500-1000. 2:290-292, Huns,2:303-304. Muhi, Battle of (1241 11 Apr.) 3: 32-34. Sources, Hungary Early Medieval (500—1000), Siege (of Zara/Zadar 1345-1346) 3: 465.
  • Oxford Dictionary of the Middle Ages. Vols. 1-4. ed. Robert Bjork. Oxford: Oxford UP, 2010. (Anonymus, P. dictus magister 1: 74-75, Gerhard of Csanad 2:701, Hungarian annals 1: 69, Simon of Keza 4: 1540-41, John of Thurocz 3: 908-909.)
  • Encyclopedia of the Medieval Chronicle. Ed. Graeme Dunphy (Leiden: Brill, 2010). Vols.1-2.: Anonymus (1: 102. ), Chronicon pictum (1: 391), Chronicon Zagrabiense (1: 452), Simon of Keza (2: 1362-63), Thomas of Split (2: 1427-8)
  • Szerémi György, in Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. 11. köt. Bp.: Balassi, 2011, 169-170.