A magyar történelem számos híres csatát tart számon, amelyek jelentős hatással voltak az ország sorsára. A Pozsonyi csata (907) során az Árpád-ház megerősítette hatalmát a Kárpát-medencében. A Mohácsi csata (1526) Magyarország hosszú török megszállásának kezdetét jelentette. Eger ostroma (1552) során Dobó István és védői heroikus helytállása lett legendássá. A Szentgotthárdi csata (1664) a Habsburg Birodalom törökellenes küzdelmeinek egyik fontos állomása volt. Végül Buda visszafoglalása (1686) a török uralom végének szimbóluma és a magyar felszabadító harcok csúcspontja volt.
Pozsonyi csata (907)
A Pozsonyi csata a magyar honfoglalás egyik legfontosabb eseménye volt, amely 907 júliusában zajlott le. E csata során a magyar seregek, Árpád vezetésével, legyőzték a keleti frank birodalom haderejét. Ez a győzelem megerősítette a magyarok hatalmát a Kárpát-medencében és biztosította a magyar államiság kialakulását.
Az ütközet jelentősége abban állt, hogy a magyarok sikeresen megvédték új hazájukat a frank támadásokkal szemben, ezzel hosszú időre biztosítva a Kárpát-medencei magyar uralmat. A csata a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb győzelmeként vonult be a köztudatba, és meghatározó szerepe volt a magyar államiság kialakulásában.
Mohácsi csata (1526)
A Mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le, és súlyos vereséget jelentett a Magyar Királyság számára. A csata során a magyar seregek, II. Lajos király vezetésével, szembeszálltak az Oszmán Birodalom túlerőben lévő haderejével. A vereség következtében II. Lajos meghalt, és az ország nagy része török uralom alá került.
A csata jelentősége abban állt, hogy megnyitotta az utat a török hódítások előtt, és Magyarország három részre szakadt: a Habsburg uralom alatt álló nyugati területekre, a török uralom alatt álló központi területekre és az Erdélyi Fejedelemségre. A mohácsi csata tehát hosszú időre meghatározta Magyarország politikai és gazdasági helyzetét.
Eger ostroma (1552)
Eger ostroma 1552-ben zajlott, és a magyar történelem egyik legismertebb védelmi harca volt. Dobó István várkapitány és maroknyi védői sikeresen ellenálltak az oszmán seregek ostromának. A hősies védekezés és a várvédők kitartása legendássá vált, és a magyar nemzeti öntudat egyik meghatározó eleme lett.
Eger védelme megakadályozta a török előretörést és jelentős morális győzelmet jelentett a magyarok számára. A várvédők hősiessége és áldozatvállalása máig példaként szolgál a magyar hazaszeretet és bátorság számára.
Szentgotthárdi csata (1664)
A Szentgotthárdi csata 1664. augusztus 1-jén zajlott, és a Habsburg Birodalom törökellenes harcainak egyik fontos ütközete volt. Raimondo Montecuccoli vezette Habsburg seregek győzelmet arattak az oszmán hadak felett, amely megállította a török előretörést Közép-Európában.
A csata jelentősége abban állt, hogy megakadályozta a törökök további hódításait és hozzájárult a Habsburg Birodalom stabilizációjához a régióban. A győzelem következtében megkötött vasvári béke azonban sokak szerint kedvezőtlen volt Magyarország számára, mivel nem szabadította fel a török uralom alól a központi területeket.
Buda visszafoglalása (1686)
Buda visszafoglalása 1686-ban a török uralom alóli felszabadító háború csúcspontja volt. A keresztény seregek, Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel vezetésével, sikeresen visszafoglalták Budát az oszmánoktól, ezzel véget vetve a 145 éves török uralomnak.
A visszafoglalás jelentősége abban állt, hogy megteremtette a feltételeket a magyar területek török uralom alóli felszabadításához, és hozzájárult a Habsburg Birodalom megerősödéséhez Közép-Európában. A győzelem hatására megkezdődött az ország újjáépítése és a török uralom következményeinek felszámolása.